Borítékok méretei, azok elnevezése és kuszasága
Nagyjában és egészében gyorsan megvannak a válaszok, de azért még szakmabeliként is maradnak kérdéseink.
| Forma | Mérete | Felhasználása |
|---|---|---|
| LC/6 boríték | 114×162 mm | Hagyományos négybe hajtott levelekhez |
| DL (LA/4) | 110×220 mm* | Háromba hajtott levelekhez |
| C5/C6 | 114×229 mm* | Számlalevelekhez (gépi töltéshez) |
| LC/5 boríték | 162×229 mm | Félbe hajtott levelekhez, A/5 nyomtatványokhoz |
| LC/4 boríték | 229×324 mm | Hajtogatás nélkül borítékolt, többlapos küldeményekhez |
| TC/5 tasak** | 162×229 mm | Félbe hajtott levelekhez, A/5 nyomtatványokhoz |
| TC/4 tasak** | 229×324 mm | Hajtogatás nélkül borítékolt, többlapos küldeményekhez |
| TB/4 tasak** | 250×353 mm | Azokhoz, amik nem férnek be a T/C4, ill. LC/4-be |
Az első kérdés, hogy mit jelent az LC/6 jelölésben az „L”. Nagyon ne tipródjunk ezen, mert „L” nélkül is a C/6, a C/5, a C/4 ugyanazt a borítékot jelenti. Gyakorta így használják. Szerintünk az „L” jelenthet levelet, lettert, vagy a long, illetve lang szavakra utalással jelentheti azt, hogy a hosszabbik oldalon nyílik a zárófül.
A másik kérdés a másik „L”, ami az LA/4-ben van. Itt is csak az A/4 a biztos, az „L” teljes bizonytalanság. Az A/4 nem is borítékot jelent, hanem szabványos papírméretet. Például a fénymásolópapírnak is ez a mérete: 210×297 mm. Bizonytalan sejtésként itt az angol long, illetve német lang szavak jutnak eszünkbe, miszerint az elkészült levelet, ami A/4 méretű, hosszúkás formára hajtjuk, két párhuzamos hajtással, ami aztán így fér el abba a bizonyos „LA/4” borítékba.
Itt aztán van egy csavar a dologban, mert hosszúkás borítékból is kétfajta van, és mind a kettőt szokták LA/4-nek nevezni. A helyzet az, hogy az LA/4 amit, hogy fokozzuk a helyzetet, francia borítéknak is emlegetnek, nem szabványos elnevezés. Helyette van egyszer a kisebb méretű DL jelű boríték és a nagyobb C5/C6 jelű.
Tehát a nem szabványos LA/4 helyett a szabványos elnevezés egyszer lehet a DL, amely elnevezés eredete szintén bizonytalan. A németek szerint a két betű a DIN lang, vagyis a DIN szabvány szerinti „hosszú” borítékot jelenti. Az angoloknak, persze, ugyanez egyértelműen a „Dimension Lengthwise” – hosszúkás formátumot jelenti.
A másik hosszúkás boríték a C5/C6 jelölése ezek után kilóg a sorból, mert az elnevezés egyértelmű és szinte magáért beszél. A rövidebb mérete megegyezik a C/6 boríték rövid, a hosszabb mérete pedig a C5 boríték hosszabb méretével.
Láthatjuk a táblázatból, hogy ez nagyobb boríték néhány mm-rel a DL-es nél. Ez teszi alkalmassá a gépi feldolgozásra. Így már tudhatjuk, hogy a kisebb boríték szorosabban záródik, ezért elegánsabb, míg a másik nem olyan szép, viszont gépesíthető.
* A hosszúkás borítékok elnevezéseit, s azok méretét, sokszor szakmán belül is eltérő módon használják. Legáltalánosabban a 114×229 mm méretű C5/C6 boríték van használatban, mivel a gépi töltésű levelek (pl. számlalevelek) kezelésére leginkább ez a méret alkalmas. A kisebb méretű, 110×220 mm méretű, LA/4-es vagy az angol elnevezés szerint DL (Dimension Lengthwise – hosszúkás formátum) jelölésű borítékok gépi töltésre kevéssé használatos. Leginkább kézzel történik a háromba hajtott levelek behelyezése, mely feszessége miatt elegánsabb, mint a nagyobb méretű társa.
** A borítékokat a tasakoktól úgy lehet leginkább megkülönböztetni, hogy a zárófül a borítékokon a hosszabbik oldalon, a tasakokon pedig a rövidebb oldalon helyezkedik el.
Zárási módok
Hagyományos, enyvezett: a zárófül enyvezett, a fül nedvesítésével történik a boríték lezárása.
Öntapadós: a zárófül nedvesítése nélkül, egymásra hajtással gyorsan zárható a boríték.
Szilikonos: a ragasztót védő szilikon papírcsík eltávolítása után gyorsan zárható a boríték.







